Dás gávnnat iešguđetge gillii dieđuid sisaboahtodieđiheamis.
Dás gávnnat deháleamos dieđuid sisaboahtodieđiheamis ja vearromáksimis. Seamma teaksta gávdnu sihke ruoŧagillii ja eará gielaide. Gávnnat ruoŧagielat teavstta go deaddilat eananspábbii mii lea váldobajilčállaga bajábealde.
Don galggat máksit vearu go du sisaboahtu manná badjel vissis meari. Son gii máksá dutnje sisaboađu galgá máksit vearu Vearrokantuvrii. Vearru galgá juo gesson go don oaččut sisaboađu. Dus lea riekti oažžut bálkáspesifikašuvnna dahje eará sullasaš dieđu go juohke gearddi go oaččut sisaboađu. Spesifikašuvnnas oainnát man ollu vearu bargoaddi lea geassán.
Don galggat aktii jahkái sisaboahtovearrodieđáhusa addit Vearrokantuvrii vai vearru gessojuvvo jur riekta. Dat gohčoduvvo sisaboađodieđiheapmi. Vearrodieđáhus guoská sisabohtui mii dus lei mannan jagi.
Go leat dieđihan sisaboađu, de rehkenastá Vearrokantuvra jus du vearru lea riekta. Dan jagi go leat dieđihan sisaboađu, don oaččut reivve maŋimusa juovlamánu Vearrokantuvrras, nu gohčoduvvon “loahppavearrodieđáhus”. Dasa lea čallon jus galggat máksit eanet vearu(bázahusvearru) dahje jus oaččut vearu ruoktot(ruovttoluotta vearru).
Galggat alu dieđihit sisaboađu jus leat ruoktut oččot vearrodieđáhusa. Vearrodieđáhus boahtá boasttain dahje digitála boastalođái, jus du lea dakkár (Billo, Kivra dahje Min myndighetspost).
Jus it leat ožžon vearrodieđáhusa de galggat lihkká dieđihit sisaboađu jus sáhtát vástidit juo muhtin dáid čuoččuhusaide:
Don soaittát šaddat dieđihit sisaboađu vaikko leat ožžon sisaboađu eará riikkas go Ruoŧas. Dieđihit eará riikka sisaboađu siiddus gávnnat vuđolaš dieđuid dan birra.
Don gii leat orrun olgoriikkas olles jagi šattat muhtin aktavuođain dieđihit sisaboađu Ruoŧas.
Dá leat ovdamearkkat makkár sisaboađut galget leat mielde vearrodieđáhusas:
Dá leat ovdamearkkat makkár sisaboađut eai galgga leat mielde vearrodieđáhusas:
Don galggat sisaboahtovearrodieđáhusa addit Vearrokantuvrii maŋimusa miessemánu 2. beaivvi.
Jus dieđihat sisaboađu maŋimus cuoŋománu 3. beaivvi de sáhtát iežat vejolaš vearu juo oažžut ruoktut álgogeaži cuoŋománu. Muhto de galggat dieđihit sisaboađu e-bálvalusa, SMS:a, Vearrokantuvrra áppa dahje riŋgema bokte. De it sáhte maidige rievdadit. Ovdamearkka dihte lasihit mildosa rehkenasto rievdadeapmin.
Jus dieđihat sisaboađu maŋŋil cuoŋománu 3. beaivvi de oaččut ruđaid maŋŋelis jagis.
Jus dárbbašat eanet áiggi sisaboađudieđiheapmái de sáhtát ohcat maŋideami. De beasat dan sadjái dieđihit sisaboađu maŋimusa miessemánu 16. beaivvi. Mii dárbbašit oažžut maŋidan ohcamuša sisa maŋimus miessemánu 2. beaivvi.
Don sáhttá ohcat maŋideami dáid vugiid mielde:
Son gii máksá dutnje sisaboađu lea eanaš áiggiid dieđihan Vearrokantuvrii maid don leat dinen jagis. Danin lea Vearrokantuvra juo deavdán ruhtameari vearrodieđáhussii maid mii sáddet dutnje. Ruhtamearri maid oainnát vearrodieđáhusas lea bruttoboahtu, namalassii du sisaboahtu ovdal go vearru gesso.
Jus vearrodieđáhus lea riekta, de galggat beare čállit vuollái ja sáddet vearrodieđáhusa sisa. Loga eanet dás Movt sáddet sisa vearrodieđáhusa?
Muhtomin dárbbašat rievdadit dahje lasihit juoidá vearrodieđáhussii. Sáhttá ovdamearkka dihte leahkit ahte bargoaddi lea vearrut dieđuid addán Vearrokantuvrii dahje ahte don leat vuovdán muhtin viesu dahje árvobáhpira.
Jus meinet rievdadit dahje lasihit juoidá de galggat dieđihit sisaboađu e-bálvalusas Sisaboahtovearrodieđáhus 1:as dahje bábervearrodieđáhusas. Dus galgá leat ruoŧa e-persovnnaduođaštusa jus meidnet rievdadit vearrodieđáhusa e-bálvalusain. Akta spiehkasteapmi lea gessosat gaskkal barggu ja ruovttu maid sáhtát maiddái dahkat e-bálvalusas kodaiguin. Loga eanet dás Movt sáddet vearrodieđáhusa.
Eanáš áiggi dus lea riekti vuođđogessosii go orut ja barggat Ruoŧas. Vuođđogeasus lea geasus maid Vearrokantuvra geassá du sisaboađuin ovdal go vearru rehkenasto, nugo bálkkás, buhtadusas dahje sullasaš. Dat mearkkaša ahte geasus eanaš áiggi dagaha ahte don mávssát unnit vearu. Jus dus lea oktoeaiggátfitnodat rehkenasto vuođđogeasus maiddái dan doaimma sisaboađus.
Dan rájes go don šattat 67 jagi lea vuođđogeasus alit.
Dákkárat lea vuođđogessosa njuolggadusat:
Vearrokantuvra lea eanaš áiggi geassán vuođđogessosa go don oaččut vearrodieđáhusa. Jus eat leat dahkan dan, dahje jus jáhkát ahte vuođđogeasus lea ila vuollegaš, de galggat ieš čállit Lassi dieđuide galle mánu leat bargat Ruoŧas mannan jagi ja ahte don háliidat vuođđogessosa dan áigodagas.
Jus dus leat leamaš doaibmagolut vai beasat bargat, de sáhtát muhtin aktavuođain oažžut gessosa du vearrodieđáhusas. Geasus vuoliha vearu. Ovdamearkka dihte sáhtát oažžut gessosa
Jus dus lea oktoeaiggátfitnodat de galggat maiddái deavdit nu gohčoduvvon ealáhusmildosa (NE-mielddus). Dan attát vearrodieđáhusa olis. Ealáhusmildosii čálát ja dieđihat makkár doaimmat fitnodagas leat. Ealáhusmildosa namma lea SKV 2161 ja sáhtát čálihit dan skatteverket.se siiddus dahje diŋgot dan Vearrodiehtojuohkimis go riŋget 0771 567 567.
Gávdnu ráva mii veahkeha du deavdit vearrodieđáhusa. Ráva lea ruoŧagillii ja eaŋgalasgillii.
Sáhtát sáddet sisa vearrodieđáhusa muhtin dáin vugiin:
Áppa, sms-bálvalusa, e-bálvalusa ja vearrodieđáhus teaksta lea ruoŧagillii. Jus riŋgemiin dieđihat sisaboađu de lea vejolašvuohta oažžut dieđuid ruoŧagillii ja eaŋgalasgillii.
Vearrodieđáhusas maid leat ožžon das leat eanaš áiggi kodat. Kodaid sáhtát geavahit sisaboađu dieđidettiin.
Jus it leat ožžon kodaid de dat eanaš áiggi mearkkaša ahte don fertet rievdadit juoidá vearrodieđáhusas.
Jus leat láhppán kodaid, de ii leat vejolašvuohta oažžut ođđa kodaid. Dát guoská maid go kodat eai doaimma šat dan dihte go juoga lea rievdaduvvon dan rájes go Vearrokantuvra devddii vearrodieđáhusa.
Jus du eai leat kodat de sáhtát dieđihit sisaboađu e-bálvalusas, jus dus leat e-persovdnaduođaštus. Muđui sáhtát dieđihit sisaboađu bábervearrodieđáhusain.
Sáhtát dieđihit sisaboađu áppa bokte jus visot dát sohpet dutnje:
Ná dieđihat sisaboađu áppa bokte:
Sáhtát dieđihit sisaboađu sms:a bokte jus visot dát sohpet dutnje:
Jus koda ii doaimma dat mearkkaša ahte juoga lea rievdaduvvon vearrodieđáhusas dan rájes go dat sáddejuvvui dutnje. De fertet e-persovnnaduođaštusain dieđihit sisaboađu e-bálvalusas Sisaboahtovearrodieđáhus 1 dahje bábervearrodieđáhusas.
Sáhtát dieđihit sisaboađu riŋgemiin jus leat ožžon vearrodieđáhusa kodaiguin ja meidnet beare dohkkehit vearrodieđáhusa.
Jus dus lea ruoŧa e-persovdnaduođaštus de sáhtát dahkat visot mii guoská vearrodieđáhussii e-bálvalusas Sisaboahtovearrodieđáhus 1.
Jus dus ii leat ruoŧa e-persovnnaduođaštus, muhto leat ožžon vearrodieđáhusa aktan kodain, de beasat sisa bálvalussii kodaiguin maid gávnnat vearrodieđáhusa spesifikašuvnnas. Doppe sáhtát dohkkehit vearrodieđáhusa ja lasihit vejolaš mátkegessosiid, muhto it eará rievdadit.
2. Dárkkis dieđuid vearrodieđáhusas ja rievdat jus dárbbašat. Jus leat čálihan sisa kodaiguin de sáhtát lasihit gessosiid gaskkal ruovttu barggu, muhto it eará rievdadit.
3. Dohkket vearrodieđáhusa e-persovnnaduođaštusain dahje vuolláičállin kodain maid gávnnat vearrodieđáhusa spesifikašuvnnas. Oaččut dakkaviđe guitte mii duođašta ahte vearrodieđáhus lea ollen Vearrokantuvrii.
Eanaš áiggi don oaččut válmmas devdojuvvon vearrodieđáhusa bábirhámis dahje digitála reivelođá bokte, jus dus lea dakkár, jus don galggat dieđihit sisaboađu. Jus it leat ožžon vearrodieđáhusa, muhto dieđát ahte galggašit dieđihit sisaboađu, de sáhtát riŋget Vearrodiehtojuohkimii dahje mannat veahkkekantuvrras viežžame bábervearrodieđáhusa.
Jus dieđát ahte dutnje šaddá váttis dieđihit sisaboađu de sáhtát diktit eará olbmo dahkan dan du ovddas. Dan oktavuođas galggat Vearrokantuvrras ohcat ahte dat olmmoš galgá šaddat du vearrodieđáhusa fápmuduvvon olmmoš.
Oza maŋimus mánu ovdal go meidnet dieđihit sisaboađu. Sáhtát ohcat Vearrokantuvrra e-bálvalusas Fápmuduvvon olmmoš ja máhtolašvuohta dahje skoviin. E-bálvalus gávdnu dušše ruoŧagillii.
Go Vearrokantuvra lea dohkkehan du vearrodieđáhusa fápmuduvvon olbmo de son lea Vearrokantuvrra registeris dassážii go don dieđihat Vearrokantuvrii ahte olmmoš ii galgga šat leahkit fápmuduvvon olmmoš.
Muhtin áiggi maŋŋil go leat dieđihan sisaboađu de oaččut loahppavearrodieđu. Dasa lea čallon jus oaččut ruoktut vearu, nu gohčoduvvon ruovttoluotta vearru. Ruovttoluotta vearru sáhttá ovdamearkka dihte oažžut go son geas oažžut sisaboađu lea geassán ila ollu vearu.
Loahppavearrodieđus oainnát maid man ollu oaččut ruoktut.
Jus galggat oažžut vearu ruovttoluotta de fertet Vearrokantuvrii addit iežat báŋkokontonummara. Jus dus ii leat báŋkokonto de sáhtát riŋget Vearrodiehtojuohkimii 0771-567 567 dahje mannat soames veahkkekantuvrras.
Oaččut ruđaid automáhtalaččat kontui, jus dieđihat kontonummara maŋimus go attát sisa iežat sisaboahtovearrodieđáhusa. Jus dieđihat kontonummara maŋŋil de fertet ieš sihtat bidjat ruđaid kontoi. Dan dagat go riŋget Vearrodiehtojuohkimii 0771-567 567 dahje go manat veahkkekantuvrras.
Jus dus ii leat ruoŧa kontonummar de lea vejolaš oažžut vearu ruovttoluotta olgoriikka báŋkokontui.
Jus dus ii leat ruoŧa e-persovdnaduođaštus de sáhtát iežat kontonummara dieđihit Vearrokantuvrii. Dan sáhtát dahkat muhtin dáin vugiin:
Jus dus ii leat ruoŧa kontonummar de lea vejolaš oažžut vearu ruovttoluotta olgoriikka báŋkokontui.
Olgoriikka kontonummara dieđihat Vearrokantuvrii ná:
Vearrokantuvra geavaha kontonummara dassái dieđihat eará.
Muhtin áiggi maŋŋil go leat dieđihan vearu de oaččut loahppavearrodieđu. Das dieđihuvvo jus fertet máksit eanet vearu, nu gohčoduvvon bázahusvearru. Bázahusvearru šaddá ovdamearkka dihte dalle go son gii máksá dutnje sisaboađu lea máksán ila unnán vearu Vearrokantuvrii.
Loahppavearrodieđus oainnát maid man ollu galggat máksit ja goas Vearrokantuvra dárbbaša ruđaid maŋemuš.
Don galggat máksit 90 beaivvi siste dan rájes go ožžot loahppavearrodieđu. Dáhtona goas ruđat galget maŋimuš leahkit Vearrokantuvrra kontos gávnnat loahppavearrodieđus, muhto sáhtát máksit bázahusvearu juo dalle go leat ožžon vearrodieđáhusa.
Don mávssát báŋkogiroin báŋkogironummarii 5050-1055. Sáhtát maid máksit swishain, muhto de galggat čálihit sisa skatteverket.se iežat ruoŧa e-persovdnaduođaštusain ja čuovvut rávvagiid. Rávvagat leat dušše ruoŧagillii.
Don fertet máksit ruoŧa ruđaiguin. Muitte fal dárkkistit ahte valuhttakursa lea áigeguovdil.
Don sáhtát máksit báŋkogiron interneahttabáŋkkus. Deavdde ruhtameari maid galggat máksit ja iežat OCR-nummara (čujohusnummar). OCR-nummara gávnnat loahppavearrodieđus ja iežat sisaboahtovearrodieđáhusas.
Gávnnat maid iežat OCR-nummara Vearrokantuvrra bálvalusas, mii lea ruoŧagillii. Čále iežat persovnnanummara dahje vástideaddji nummara Persovdna- dahje organisašuvdnanummar ruvttui. Deaddil dasto Meroštala ruvttui.
Jus mávssat báŋkogiro bokte válmmas devdojuvvon sisamáksinkoarttain de it dárbbaš go deavdit ruhtameari. Sáhtát diŋgot válmmas devdojuvvon máksinkoartta go riŋget Vearrokantuvrii dahje mannat veahkkekantuvrras.
Muitte ahte ádjána moadde beaivvi ovdal go ruđat ollejit Vearrokantuvrii.
Máksit olgoriikka báŋkkuin lea seammá go máksit ruoŧa báŋkkuin. Don galggat deavdit dáid dieđuid:
Vearromáksimiin doarjjut servvodaga vejolašvuođa doaibmat. Sisaboađu dárbbašat dieđihit vai vearru šaddá riekta. Don fertet dieđihit sisaboađu maŋimus miessemánu 2. beaivvi. Don oaččut vearrodieđáhusa boasttas dahje digitála boastalođás.
Vearrokantuvra oažžu dieđuid eanáš oasi du sisaboađus. Ovdamearkka dihte bargoaddis, báŋkkus dahje Dáhkáduskantuvrras. Dát sisaboađut leat juo vearrodieđáhusas maid oaččut mis.
Ná dieđihat sisaboađu: Dárkkis dieđuid nu ahte leat riekta. Jus leat riekta, ja don it háliit rievdadit dahje lasihit, de sáhtát dohkkehit vearrodieđáhusa báŋko-id:ain dahje kodaiguin maid ožžot bábervearrodieđáhusas. Dan dagat álkit Vearrokantuvrra áppas. Sáhtát maid dieđihit sisaboađu sms:ain, riŋgemiin, geavahit e-bálvalusa dahje sáddet báberskovi midjiide.
Leat go vuovdán viesu dahje ossosa, dahje leat go dus fitnodat? De galggat ieš rievdadit dahje lasihit dieđuid vearrodieđáhussii.
E-bálvalusas mii leat ráhkkanaddan dutnje mildosa masa ollu dieđut leat juo čallon. Jus dus lea riekta dahkat gessosa doaibmagoluin, ovdamearkka dihte mátkkiin gaskkal ruovttu ja barggu, de fertet ieš lasihit dieđuid vearrodieđáhussii.
Muitte geahččat gessosii njuolggadusaid nu ahte šaddá riektat álggorájis.
Go leat dieđihan sisaboađu de mii geahččat čađa dieđuid ja rehkenastit du loahpalaš vearu. Go mii leat geargan de oaččut loahppavearrodieđu. Das don oainnat jus oaččut ruovttoluotta vearu dahje šattat go máksit bázahusvearu.
Don gii oaččut ruoktut vearu oaččut daid dakkaviđe báŋkokontoi jus leat dieđihan midjiide dan.
Jus galggat máksit de mávssat Vearrokantuvrra báŋkogiroi dahje Swishain. Eanet dieđuid vearrodieđáhusa birra gávnnat skatteverket.se/deklaration.
Eará siidduin skatteverket.se gávnnat čiekŋuduvvon dieđuid sisaboahtovearrodieđáhusa birra. Dat gávdnu beare ruoŧagillii ja muhtomin eaŋgalasgilli.
Jus dárbbašat bienalaš dieđuid ja it ipmir ruoŧa ja eaŋgalas teavstta de leat bures boahtin galledit veahkkekantuvrra dahje riŋget Vearrodiehtojuohkimii.